Társ a bajban

Úgy gondolom, aki életében ült már a volánnál, azt átjárta az az érzés, az a kis izgalom, ami engem is, mert egy fantasztikus élmény. Kikapcsol, megnyugtat, szabadság érzetet ad, és végre nem kell a tömegközlekedés menetrendjéhez igazodva órákat várnom a buszra, hanem csak beülök és elindulok, amikor csak szeretnék. Mikor főiskolás voltam, már alig vártam, hogy legyen egy saját autóm, ugyanis mikor hazamentem hétvégente, akkor édesanyám mindig teletömte a táskám minden finomsággal.

Ami jó volt, csak plusz kilókat jelentett, amiket végig kellett cipelnem a buszig, onnan pedig haza. De amióta dolgozom és így járok haza, azóta rakhat bármennyi ételt, szívesen fogadom. Vezetéshez nem szeretek se bakancsot, sem pedig körömcipőt viselni. Általában inkább sportcipőt viselek, ugyanis az órák alatt, míg vezetek, ez a legkényelmesebb nekem. Viszont észrevettem, hogy a cipőm többet kopott azon pár alkalom során, amit az autóban vezetéssel töltöttem, mint a hétköznapok során. A sarkát már beszínezte a kárpit és elkezdte kidörzsölni. Nem örültem neki, hiszen nem olcsó cipő volt, de már semmivel se tudtam megmenteni, mire észrevettem a bajt.

Akkor megfogadtam, ha veszek egy újat, valamit kitalálok eme probléma megoldására, hogy ne kelljen mindig ezért újabb és újabb lábbelit vennem. Meg is találtam az interneten a Heelgood oldalát, ahol a cipősarokvédő vezetéshez megoldotta ezt a problémám. Egy elasztikus, mindenhez jól idomuló sarokvédőt, amely kíméli a cipőmet vezetés közben. Egyszerű felhelyezése, és tisztítása. Ezen kívül az ára is kedvező, jóval olcsóbb, mint egy új cipőé. Így hát be is szereztem már belőle párat, melyeket büszkén viselek, tudván, hogy a cipőm biztonságban van.

Szólj hozzá!